magyar  english  deutche            RSS
HU > Hírek > 

Gyufából születtek újjá középkori váraink

Írta: Nagy Iván
2013-07-03 08:05
kisebb betű nagyobb betű   e-mailben elküld nyomtatás
 
A XVI. század magyar várainak kicsinyített mását tekinthette meg a közönség Miklós János szegedi makettkészítő jóvoltából.
 
A szekszárdi Szent László napok egyik nyitórendezvényeként szolgáló, június 25-i kiállítás megnyitón a Tolna Megyei Levéltár igazgatója, dr. Várady Zoltán a magyarországi várépítési technikákról tartott rövid ismertetőt.
 
 
 
 A Szekszárdi Vasárnap erről szóló cikke
 

 
Letűnt középkori váraink gyufaszálakból születtek újjá Miklós János aprólékos, alapos, kitartó munkájának köszönhetően.
A XVI. századi magyar várak - Híres váraink makettjei gyufából címet viselő, gyermekek és felnőttek számára egyaránt lebilincselő kiállítással indult az idei „Emlékezés Szent Lászlóra” programsorozat június 25-én, a Babits Mihály Kulturális Központ tánctermében.
Nemcsak László királyunkra emlékezhetünk e tárlattal, de egész középkori történelmünkre is, főként a XVI. századra. Az itt látható 21 makettből csak egyetlen a fantázia szüleménye, a többit mind hiteles történelmi források - metszetek, leírások, jegyzékek - tanulmányozása után hozta létre Miklós János. A kiállítást megnyitó Várady Zoltán történész kandidátus, a megyei levéltár igazgatója lapunknak elmondta: a leghitelesebben régészeti feltárással, majd az ahhoz készült dokumentáció alapján lehet rekonstruálni egy-egy középkori várat.
Várady Zoltán hangsúlyozta, hogy az itt látható építmények a magyar várépítés negyedik hullámában jöttek létre. A magyarok kezdetben földvárakat emeltek, de ezeken könnyedén átgázolt a mongol sereg. IV. Béla kővárak építését rendelte el, a végvárak a török délvidéki előrenyomulásának megakadályozására jöttek létre. A XVI. században aztán, amikor az Oszmán Birodalom már területeket szerzett az országban, a másik oldalról pedig a Habsburgok szorongattak minket a török további előrenyomulásának feltartóztatására, új végvárak építésére volt szükség. A kényszervárépítés időszakának is nevezik ezt a korszakot, hiszen sok esetben templomok, udvarházak váltak - árokkal és fallal körbekerítve - várrá.
Ezeknek a néha „nevetségesen egyszerű” váraknak - mint a fonyódi - nem volt esélyük a fennmaradásra a török sereg ostroma során. Nem is ez volt a céljuk, hanem, hogy késleltessék az oszmán hadak előrenyomulását. Az egri vár dicsősége - ami Miklós János érdeklődését egykor felkeltette a várak iránt - sem elsősorban a várvédők vitézségének volt köszönhető, hanem annak, hogy a törökök októberben téli szállásra vonultak. Azokat a várakat, amelyekből mégis fennmaradt valami, a bécsi udvar - hogy ne válhassanak Habsburg-ellenes függetlenségi harc támaszpontjaivá - a 18. század elején felrobbantotta.
Manapság kezdődött a folyamat, amelynek során több középkori várunkat építik fel újra turistalátványosságként. Ennél jóval költségkímélőbb lehetőség történelmünk megismerésére az aprólékos munkával, kis gyufaszáldarabokból, háncsból faragasztóval, fűrészporral, gézzel, valamint kartonnal készült hiteles vármakettek megtekintése. Erre július elejéig nyílik lehetőség a Babits Mihály Művelődési Központban. 
 
Kovács Etelka